Köln a tiltakozás őrületében: A háborúellenes szövetség a kötelező katonai szolgálat megszüntetését kéri!
A háborúellenes szövetség tiltakozása Kölnben a kötelező katonai szolgálat ellen: Körülbelül 70 résztvevő békepolitikát követel és bírálja a fegyverkezési terveket.

Köln a tiltakozás őrületében: A háborúellenes szövetség a kötelező katonai szolgálat megszüntetését kéri!
Körülbelül 70 ember gyűlt össze ma Kölnben a Bundeswehr karrierközpontja előtt, hogy tiltakozzanak a kötelező katonai szolgálat fenyegetett visszaállítása ellen. A „Rheinmetall disarmen” háborúellenes szövetség által szervezett akció a rendőrség szerint nyugodt légkörben zajlott. A résztvevők beülőt alakítottak az egyik bejárati kapu előtt, és félreérthetetlenül egyértelművé tették: „Nem állunk készen a háborúra!” Ez a blokád jelentette a tervezett „akciónapok” kezdetét a sorkatonaság ellen. A rendőrség szóvivője elmondta, hogy a katasztrófavédelem „körbezárta” a tüntetőket, hogy megakadályozza az esetleges fennakadásokat. A tüntetés aktuálpolitikai törekvésekkel összefüggésben zajlott, mivel a szövetségi kormány még aznap akart döntést hozni az új katonai szolgálatról, ami tovább táplálta a tüntetőket. Az épületben, amelyben demonstráltak, a Bundeswehr központi személyzeti tervezési koordinációja zajlik, amely a kötelező katonai szolgálat visszaállítása esetén a toborzásért is felelős lenne.
Fegyverkezési vita Németországban
A németországi kötelező katonai szolgálatról szóló vita új lendületet kapott az Ukrajna elleni 2022 februári orosz támadás óta. Ennek fényében Boris Pistorius szövetségi védelmi miniszter új katonai szolgálati modellt jelentett be 2024-ben. A társadalom megszakad az erős Bundeswehr iránti vágy és a politikai prioritások kritikája között, amelyek egyre inkább az újrafegyverkezés és a fegyverkezés felé irányulnak. A háborúellenes szövetség szerint a védelmi költségvetésnek a bruttó hazai termék 5 százaléka körülire tervezett emelése továbbra is riasztó fejleményt jelent. Főleg jövő szombaton, 2025. augusztus 30-án lesz nagy hangsúly a kölni fegyveriparnak a Heumarktban – anyagilag nem csak az újrafegyverkezés, hanem a militarizálás is téma lesz.
A NATO-csúcson elhatározták, hogy a szövetségi költségvetés közel felét fegyverkezésre és katonai struktúrákra kell elkülöníteni. Ez azt jelenti, hogy a szociális területek, például az egészségügy, a gyermekgondozás és az önkormányzati funkciók szenvedhetnek kárt. Sokan aggodalmukat fejezik ki az emelkedő bérleti díjak, a hosszabb munkaidő és a munkahelyek leépítése miatt. A politikai döntéshozók, köztük Merz kancellár, arra szólítják fel Németországot, hogy vállaljon katonai vezető szerepet Európában. A kritika azonban növekszik: a béke melletti hangokat és a fokozódó militarizáció elleni tiltakozást gyakran hiteltelenné teszik.
A hadkötelezettség múltja
A hadkötelezettségnek viharos története van Németországban. Poroszországban 1813-ban vezették be, és számos fordulópontot élt át, köztük az első világháború utáni versailles-i békeszerződést, illetve a náci rezsim által 1935-ben újra bevezetett hadkötelezettséget. A Szövetségi Köztársaságban 1956-ban vezették be a sorkatonai szolgálatot egy demokratikusan ellenőrzött rendszer részeként, amíg Karl-Theodor in zu Gutenberg fel nem függesztette. a csapatok létszáma 185 000 alá esett, és a társadalom és a Bundeswehr kapcsolata meggyengült.
A jelenlegi vita összetett. A szövetségi kormány tervei szerint 2025-től önkéntes, de kötelező felkészített szolgálatként új katonai szolgálatot kell végrehajtani. A férfiaknak egy kérdőívet kell kitölteniük, míg a nők önkénteskedhetnek. Annak ellenére, hogy az SPD jóváhagyta az új modellt, jelentős aggodalmak vannak azon polgárok körében, akiknek tartós kétségeik vannak a Bundeswehr tisztességes katonai szolgálatában és kiképzési kompetenciájában.
Mindezen megfontolások mellett a sorkatonai szolgálat döntő fordulóponthoz érkezett. Az önkéntesség és a kötelező szolgálathoz való esetleges visszatérés keveréke növelheti a társadalmi feszültségeket. A szövetségi kormányra nehezedő nyomás tovább növekszik, mert mind a gazdasági, mind a logisztikai kihívásokat le kell küzdeni.
A tiltakozások és megbeszélések egyértelműen azt mutatják, hogy a társadalom a biztonság és a társadalmi értékek közötti egyensúly megtalálásának kihívásával néz szembe. Még ha a militarizálási tervek visszafordíthatatlannak tűnnek is, a polgárok ellenállását nem szabad alábecsülni.