Ellentüntetések a jobboldal ellen: Németország állást foglal!

Ellentüntetések a jobboldal ellen: Németország állást foglal!

Ma, 2025. október 29-én nagyszámú tüntetés lesz Németországban, amelyek célja, hogy egyértelmű jelzést küldjenek a jobboldali szélsőségesség, a gyűlölet, az antiszemitizmus és az uszítás ellen. A különböző szövetségi államok mozgósítása különösen azt mutatja, hogy az emberek az utcára vonulnak, hogy a demokráciáért és a toleranciáért harcoljanak. a news.de arról számol be, hogy...

A legutóbbi közvélemény-kutatások aggasztó képet adnak a politikai hangulatról. Mecklenburg-Elő-Pomerániában például a válaszadók 38%-a ért egyet az AfD-vel, ami jól mutatja, mennyire sürgető a helyzet. Ez is lehet az oka az idei októberi rendezvények nagy számának, amelyek a demokráciáról szólnak. Az utcai tiltakozások mellett online rendezvényeket is terveznek, mint például workshopok és vitacsoportok, hogy tovább érzékenyítsék az embereket.

Különféle tiltakozó akciók

Az elmúlt hetekben számos demonstrációra került sor országszerte. Ezek a tiltakozások egyértelműen a 2024-es megmozdulások folytatásai, és az AfD különböző találkozói, például a riesai szövetségi pártkonferencia és más események váltották ki őket. Ez gyakran vezetett ellentüntetésekhez, amelyekből esetenként konfliktusok alakultak ki a rendőrséggel. A Wikipédia részletesen beszámol a jobboldali szélsőségesség elleni tiltakozásokról.

A számok lenyűgözőek: az elmúlt három hétben mintegy 1,98 millióan vettek részt a tüntetéseken. Ez a széles körű részvétel egyértelművé teszi, hogy a lakosság „néma többsége” ma már hangosan és egyértelműen hangot ad. A kérdés az, hogy ez az elkötelezettség mennyire lesz fenntartható, és hogy a politikai döntéshozók képesek lesznek-e komolyan venni a polgárok aggodalmait. A Tagesschau izgalmas betekintést nyújt a résztvevők számába.

Felhívás cselekvésre

Nem csupán az AfD vagy a gyűlölet-szlogenek elleni sztrájk mozgósítja az embereket, hanem egy élénk és tiszteletteljes demokrácia iránti vágy. A szélsőségesekkel való szembenézéshez nem csupán szavakra van szükség – a polgárokat arra kérik, hogy ne csak az utcákon, hanem a politikai bizottságokban is legyenek aktívak. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a legtöbb párt nem dőlhet hátra és nem vállalhatja felelősségét.

A tiltakozások nemcsak a résztvevők önbizalmának megerősödéséhez vezettek, hanem a szolidaritás és összefogás teljes hullámát indították el a civil társadalomban. Amint Richter Hedwig történész megjegyzi, ezek az összejövetelek a „demokrácia ünnepei”. Azt mutatják, hogy az emberek hajlandóak megküzdeni értékeikért, és kiállnak a jobbra tolódás ellen. Mindannyiunknak azon kell dolgoznunk, hogy megőrizzük emlékezési kultúránkat, és megállítsuk a kúszó fejleményeket.