Az AI találkozik az egyházi zenével: a koncertélmény reflexióra ösztönöz!

Az AI találkozik az egyházi zenével: a koncertélmény reflexióra ösztönöz!

Arról, hogy a mesterséges intelligencia (AI) szerepet kapjon-e az egyházzene területén is, a közelmúltban intenzíven vitatták a „Művészi intelligencia” című orgonakoncertet, amelyet Samuel Dobernecker, a Köln-Dél egyházkerület körzeti kántora szervezett. A reformáció templomában, a zenei élmények megszokott helyén nemcsak klasszikus műveket, hanem modern, mesterséges intelligencia által készített kompozíciókat is bemutatott. Többek között Bach, Pachelbel és Schumann hangjai is megszólaltak, az orgonista improvizációi és zenei generátorok darabjai is színesítették a programot. A látogatók akusztikus nyomok után kutattak, mert a darabok nem a megadott sorrendben szólaltak meg, ami különleges élménnyé tette a hallgatást.

Dr. Frank Vogelsang, a Rajna-vidéki Evangélikus Akadémia vezetője három tematikus impulzussal kísérte az estét, melyekben a mesterséges intelligencia dimenziójával foglalkozott. Beszélt a jülich-i Jupiter új számítógépes alkalmazásról, és kiemelte a nagy nyelvi rendszerek fejlesztésének három kulcsfontosságú összetevőjét: a nagy teljesítményű számítógépeket, a nagy mennyiségű adatot és a neurális hálózatokat. Szkepticizmusának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia képes-e helyettesíteni az embereket a zenében, tekintettel az „ellenséges hatalomátvételtől” való kulturális félelmekre.

Egy pillantás az AI-ra a zenében

A koncert első részében, melynek címe „AI vs. AI”, AIVA, egy mesterséges intelligencia által irányított zeneszerző művei csendültek fel. Az AIVA kifinomult mély tanulási algoritmusokat használ a klasszikus zene elemzésére és új darabok komponálására. Vogelsang érdekes kérdéseket tett fel a mesterséges intelligencia zeneteremtő képességéről, és arról, hogy ezt a zenét egyáltalán „valódinak” kell-e tekinteni. Történelmileg többször is próbálkoztak gépekkel zenélni, erre Lorenz Christoph Mizler volt az egyik első példa. Vogelsang azt is megemlítette, hogy a zenei stílusok korunk tanúi, és kifejezési formájuk messze túlmutat az AI technikai lehetőségein.

Érdekes módon a koncert második részében a Google Magenta Research Group mesterséges intelligencia-rendszere szerepelt, amelyet 200 órányi zongoramuzsikára képeztek ki. Ez a beszélgetés arról szólt, hogy a mesterséges intelligencia által generált zene alkalmas lehet-e az istentiszteletekre. Egy másik kihívás, hogy a mesterséges intelligencia nem rendelkezik transzcendenciával, ami korlátozhatja azt az egyházi kontextusban. A végső döntés arról, hogy az AI használható-e az istentiszteletek során, és hogyan, a gyülekezetek feladata.

A mesterséges intelligencia összeállításának lehetőségei és kihívásai

A református templomban tartott est nem határozott álláspontokat fogalmazott meg az AI jövőjét illetően az egyházzenében, inkább gondolkodásra ösztönözte a jelenlévőket. Végső soron ez is azt mutatja, hogy a zenei világot alapjaiban rengeti meg a mesterséges intelligencia. Az AI óriási előrelépést tett az elmúlt években, és forradalmasítani fogja a zeneszerzést. Nemcsak bonyolult zenei struktúrákat tud elemezni és saját kompozíciókat készíteni, de akár élő előadásokra is tud reagálni, ami kihívásokat és lehetőségeket is rejt magában.

A mesterséges intelligencia zenében való használatával kapcsolatos etikai és művészi kérdéseket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Míg a kritikusok attól tartanak, hogy az emberi zeneszerzőket és zenészeket a technológia kiszoríthatja, a szószólók az AI-t az alkotási folyamat kiterjesztésének és új zenei ötletek kidolgozásának lehetőségének tekintik.

Összegezve elmondható, hogy a kölni koncertre látogatók azzal az érzéssel tértek haza, hogy a zene és minden, amihez hozzáér, ugyanolyan nehezen megfogható, mint maga Isten fogalma. Izgalmas téma, amely valószínűleg senkit sem hagy közömbösen a jövőben, és amely minden bizonnyal sok beszélgetést biztosíthat az egyházzenében.