Ég a Köln: fokozódik a háborúellenes felvonulás – több tucat sérült!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Háborúellenes tüntetés Kölnben 2025. augusztus 30-án: 3000 résztvevő, békés kezdés, fokozódó konfliktusok a rendőrséggel.

Antikriegs-Demonstration in Köln am 30.08.2025: 3.000 Teilnehmer, friedlicher Beginn, eskalierende Konflikte mit Polizei.
Háborúellenes tüntetés Kölnben 2025. augusztus 30-án: 3000 résztvevő, békés kezdés, fokozódó konfliktusok a rendőrséggel.

Ég a Köln: fokozódik a háborúellenes felvonulás – több tucat sérült!

Hatalmas háborúellenes tüntetés volt Kölnben 2025. augusztus 30-án, amelyen akár 3000 ember vonult utcára, hogy tiltakozzon a háború és a sorkatonaság ellen. A kezdetben békés felvonulás az esti órákban a tüntetők és a rendőrség erőszakos összecsapásával ért véget. A résztvevők szerint a rendőrség körülvette az embereket, aminek következtében 40-60 sérült volt, akiket orvosi ellátásra utaltak, de nem engedték őket kórházba. A rendőrség azonban azt állította, hogy a tüntetők rendőrökre támadtak; A sérült tüntetőkről nem álltak rendelkezésre aktuális információk. A rendőrség nagy kontingenst vezényelt ki a demonstráció kísérésére, miközben a résztvevőket arra kérték, hogy vegyék le a maszkjukat.

A tüntetők egy része szemet gyönyörködtető transzparenseket vitt magával, olyan üzenetekkel, mint: „Nem halunk meg a ti háborúitokban” és „Nem a sorozásra”. A tüntetés egyértelműen Németország fokozódó militarizálása ellen irányult, és az ország demilitarizálására szólított fel. A WDR szerint a rendőrség leállította a menetet a Heumarktnál, mert sok résztvevő zászlórúddal és bottal jelent meg, ami megsértette a követelményeket.

Óvatos szabadság vagy elnyomás?

A gyülekezési szabadság körül zajló konfliktusok olyan kérdéseket is felvetnek, amelyek túlmutatnak a kölni tüntetésen. Az Amnesty International szerint Németországot most először azonosítják olyan országként, ahol a gyülekezési szabadságot egyre inkább korlátozzák. A szervezet azt figyeli meg, hogy egyre inkább kriminalizálják a tiltakozásokat a közbiztonságot fenyegető veszélyként, ami megnehezíti a polgárok számára a gyülekezési szabadsághoz való alapvető joguk gyakorlását.

Paula Zimmermann, az Amnesty véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságával foglalkozó szakértője aggodalmának adott hangot az elnyomó jogszabályok és a megelőző fogva tartás alkalmazása miatt, amelyet időnként alkalmaznak a klímaaktivisták ellen. A tiltakozások kriminalizálása az elmúlt években a különböző városokban nőtt. Például Berlinben 2023 májusában a Nakba-emléknap körüli összes tüntetést betiltottak azzal az érvvel, hogy veszélyt jelenthetnek a közrendre.

A kölni viták csak egy példája annak a nagyobb tendenciának, amely Németország más régióit is érinti. Különféle kezdeményezések, köztük béke- és palesztin-barát csoportok gyűltek össze a tényleges tüntetés előtt, és rámutattak a feltétlenül szükséges barátságra a népek között, különösen Németország és Oroszország között. Nemcsak Németország militarizálását kritizálták, hanem a hadkötelezettség törvényének egyértelmű elutasítását is szorgalmazták.

A kölni tüntetés menete és az eszkalálódó konfliktusok ismét megmutatják, mennyire fontos kiállni saját meggyőződésünk mellett – és egyúttal elősegíteni a sokszínűséget tiszteletben tartó, a gyülekezési szabadságot megőrző nyílt párbeszédet Németországban.