Megdöbbentő támadás Kölnben: egy rendőrnő súlyosan megsérült művelet közben!

Megdöbbentő támadás Kölnben: egy rendőrnő súlyosan megsérült művelet közben!

Megdöbbentő incidens került nyilvánosságra a közelmúltban Köln Ehrenfeld kerületében, amely újra felvillantotta a vitát a rendőri erőszakról és az elkövetőkkel való bánásmódról. 2024. november 15-én a 40 éves, büntetett előéletű kongói Mbanbe M. véletlenszerűen járókelőkre támadt, és több embert megsebesített. Kihívták a rendőrséget, és amikor a rendőrök megérkeztek, az elkövető heves ellenállást tanúsított. Egy rendőrnő elleni támadás különösen drámai volt, ugyanis nem csak a földre lökte, hanem a hajánál fogva is megrángatta. Egy sorsdöntő pillanatban Mbanbe leharapott egy darabot a füléből, ami nem csak súlyos testi sérüléseket okozott, hanem a rendőrnőt is cselekvőképtelenné tette, és súlyos traumát is okozott neki. Jelentés 24 beszámol arról, hogy a megharapott füldarabot műtéti úton varrták fel, de a tiszt teste elutasította.

Az ezt követő, 2025. május 30-án véget ért perben Mbanbe M. elismerte a tényeket, de kijelentette, hogy nem emlékszik, mert kábítószer alatt állt. A kölni regionális bíróság négy év börtönbüntetést szabott ki rá, és 30 ezer euró kártérítés megfizetésére is kötelezte a traumatizált rendőrnőt. Necmettin Gül bíró „rendkívül súlyos bűncselekménynek” minősítette a cselekményt, és rámutatott, hogy a rendőrök elleni támadásokat a Btk. 114. §-a szerint szigorúbban büntetik, mint a magánszemélyek elleni hasonló bűncselekményeket.

Fókuszáljon a rendőri erőszak kezelésére

Ez az incidens fényes megvilágításba helyezi a rendőri erőszak kérdését, amelyről Németországban az USA-beli George Floyd-ügy óta egyre több szó esik. A Frankfurt am Main-i Goethe Egyetemhez hasonló tanulmányok azt mutatják, hogy a rendőri erőszak nemcsak kivételes helyzetekben, például nagy eseményekben, hanem a mindennapi műveletekben is jelen lehet. A rendőri erőszak a tisztek általi túlzott fizikai erőszak alkalmazása, amely aggasztó méreteket öltött Németországban. A tanulmány arról számol be, hogy az ilyen élmények elsősorban a fiatal férfiakat érintik, és hogy a stressz, a munkaerőhiány és a rossz kommunikáció gyakran váltja ki az erőszakos támadásokat. Deutschlandfunk kiemeli, hogy a rendőrségi kultúra néha normális viselkedésként kezeli az erőszakot, ami folyamatos probléma.

A fájdalom és szenvedés miatti követelésekről szóló közelmúltbeli BGH-határozat új lendületet adhat a rendőri erőszak jogi feldolgozásának. Korábban csak az anyagi károkat fedezték. A nem vagyoni – például hamis letartóztatások által okozott – kártérítéshez való új törvényes jog hozzájárulhat a rendőri intézkedések következtében kárt szenvedett állampolgárok jogállásának megerősítéséhez. Itt sem szabad figyelmen kívül hagyni a rendőrök igényeit: a rendőrképzés reformja és a jobb kommunikáció segíthet az ilyen kritikus helyzetek enyhítésében, mielőtt azok eszkalálódnának. A rendõrségen belüli „esprit de corps” leküzdésére és az incidensek bûnügyi nyomozásának javítására irányuló további intézkedések elengedhetetlenek a bûnüldözõ tisztekbe vetett bizalom megerõsítése érdekében. Haufe rámutat, hogy fontos, hogy az érintett polgárok bizalommal jelentsék az incidenseket és jogi lépéseket tegyenek.