Divat üzenettel: kényszerített örökbefogadások a GDR -ben a reflektorfényben!

Divat üzenettel: kényszerített örökbefogadások a GDR -ben a reflektorfényben!

Berlin, Deutschland - Az idei berlini divathéten a berlini tervező, Kilian Kerner felkeltette az új kollekcióját, amely a német történelem sötét fejezetével foglalkozik: a kényszerített örökbefogadások a GDR -ben. A show-ra az Uber-Arena-ban került sor, és nemcsak a szem ünnepe volt, hanem arra is ösztönözte a gondolkodást. A modellek extravagáns ruháit, amelyeket a 80 -as évek megjelenése ihlette, egy félelmetes őrzőtorony és monitorok kísérték, akik rámutattak a "figyelemre, most elhagyják a West Berlinre" feliratot. Tehát Kerner a ragyogást és a horrorot kombinálni akarta a terveiben, mint például a Radio Cologne.

Ebben a gyűjteményben, amely a kötelező örökbefogadások magas fázisával foglalkozik, a modellek feltűnő kapucnis pulóvereket hordoztak szlogenekkel, mint például: "Hol vannak a gyermekeink?" És tartotta fel a kézzel írt plakátokat. Egy férfi modell képe, amely durva szürke öltönyben bocsátott egy babababát, különösen bizsergő volt. Ennek a képnek az a célja, hogy vizuálisan illusztrálja az örökbefogadással kapcsolatos sérelmeket. Maga Kerner -t tudatosította ezt a problémát egy dokumentumfilm révén, amely a gyermekjólétről és az GDR -ben szereplő örökbefogadásokról szól, és a problémával kapcsolatos munkájával akarta vonni a nyilvánosságot.

A kötelező örökbefogadások politikai dimenziója

A GDR kényszerített örökbefogadása az állami elnyomás példája. A becslések körülbelül 10 000 esetet feltételeznek. E gyakorlatok alapvető szempontja az volt, hogy sok szülő tapasztalt. Az Ifjúsági Jóléti Hivatal a fizikai szülők hozzájárulása nélkül tudott döntéseket hozni, amint az egyértelmű Sabine Zapf példájával, aki a harmadik gyermek után egy gyermek otthonában landolt, nem várták őt egyedülálló anyaként. Deutschlandfunk Kultur beszámol a fájdalmas veszteségéről, mert biológiai apja harcolt a visszatérésért, de kudarcot vallott.

A kötelező örökbefogadások által érintett anyák óriási nyomás alatt voltak. Viola Greiner-Willibald arról számol be, hogy sok nő nem merte ellenállni az állam gyermekeiknek az elnyomástól való félelme miatt. A GDR családi kódexe nem engedte meg az irgalmat, és felszólította a "szocialista személyiségek" nevelését. A "Der Spiegel" már 1975 -ben jelentette be ezt az elmulasztott politikát, amelyet a további epizódban nem dolgoztak fel kellően.

áttekintés a fókuszban

A történet feldolgozása még nem fejeződött be. A Bundestag 2019 -ben megkérdezte, hogy az örökbefogadási fájlok már nem engedik megsemmisülni, és lépéseket tettek egy "központi információk és elhelyezési és elhelyezési ügynökség" felállításához. A végső eredmények és a konkrét intézkedések továbbra sem tisztázottak, mivel a Szövetségi Belügyminisztérium tanulmányát 2026 elejéig nem szabad befejezni, mivel kényszerített gyermekek. Maga Kerner nemcsak a DNS -adatbázis beállítását követeli meg, hanem lehetővé teszi az érintett szülők számára a fontos örökbefogadási fájlokhoz való hozzáférést is.

A divatbemutató végén a kérdés maradt, hogy hány érintett szülő és gyermek várja még a tisztázást és az igazságosságot. Azok az emberek, akiket személyazonosságuk és gyermekeik kényszerített örökbefogadása elrabolt, megérdemlik ezt a feldolgozást. Kilian Kerner azt reméli, hogy újabb kőt gurul a gyűjteményén, és egy éven belül legalább tíz új információs esetet ér el. A kényszerített örökbefogadások története az GDR -ben végül a veszteség és az igazságtalanság fáradhatatlan törekvése története.