Akciónap Az állam parlamentje iskolát állít: A fiatalok testközelből tapasztalhatják meg a demokráciát

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Fedezze fel az „Államparlament Iskolát csinál” akciónapokat, amelyek 2018 óta közelebb hozzák a diákokat a politikai neveléshez, és kézzelfoghatóvá teszik a demokráciát.

Entdecken Sie die Aktionstage „Landtag macht Schule“, die seit 2018 Schüler*innen politische Bildung näherbringen und Demokratie erlebbar machen.
Fedezze fel az „Államparlament Iskolát csinál” akciónapokat, amelyek 2018 óta közelebb hozzák a diákokat a politikai neveléshez, és kézzelfoghatóvá teszik a demokráciát.

Akciónap Az állam parlamentje iskolát állít: A fiatalok testközelből tapasztalhatják meg a demokráciát

Ma, 2025. június 11-én az „Állami Parlament iskolát állít” akciónap van napirenden Észak-Rajna-Vesztfália tartományi parlamentjében. Ez a nagyszerű projekt 2018 óta működik, és célja, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését a politikai kérdések iránt, és megtanítsa nekik a demokrácia fontosságát. Az elmúlt években több mint 17 000 diák vett részt interaktív iskolalátogatásokon, amelyek hiteles betekintést kaptak a Parlament működésébe. Az akciónapok ötletét André Kuper, az Országgyűlés elnöke hívta életre.

Idén 13 iskolát hívnak meg különböző városokból, köztük olyan meglepő tehetségeket, mint a Köln-Holweide általános iskola, az Erich-Kästner-Gymnasium és a Hölderlin-Gymnasium Köln-Mülheimből. Ezek az iskolák intenzív kapcsolatot tartanak fenn Észak-Rajna-Vesztfália többi oktatási intézményével a demokrácia eszméjének közös előmozdítása érdekében.

Betekintés a parlamenti munkába

Az akciónapokon a diákok az állami parlament szónoki emelvényén átélhetik a valódi vita érzését. Idén mintegy 800 fiatal veszi át a düsseldorfi tartományi parlamentet két napra, és szimulál egy plenáris ülést. A szimuláció során napirendre került a farsangi iskolai kötelező viseletről szóló vitatott vita. A leichlingeni Ben Scheffzick 9. osztályos diák, aki az állami parlament elnöki tisztét vállalja, felszólalt egy ilyen kötelesség ellen.

Rainer Schmeltzer, az Országgyűlés alelnöke egy ilyen alkalommal kiemelte, mennyire fontos a fiatalok érzékenyítése a politikai kérdések iránt. „A politika nem csak a felnőttek dolga” – magyarázta, rámutatva, hogy az ilyen akciókkal a korábban kevéssé érdeklődő fiatalokat is közelebb kell vinni a témához. A diákok egyre inkább megmutatják, mennyire elkötelezettek – a düsseldorfi Fay Koeman jó példája annak, hogyan lehet új érdeklődést kelteni a politikai kérdések iránt információkon és megbeszéléseken keresztül.

A politikai nevelés, mint a demokrácia sarokköve

A politikai nevelés körüli jelenlegi viták rávilágítanak a demokratikus értékek tisztázására és a szélsőségek csökkentésére. Ebben az összefüggésben fontos lépés az „Állami Parlament iskolát állít” akciónap. Az 1976-os Bechersbach-konszenzus, amely a politikai nevelés alapját hivatott megteremteni, többször is megkérdőjeleződik központi pontként. A kritikusok azt követelik, hogy a politikai nevelés ne csak megelőző intézkedésként szolgáljon, hanem az érettség és a társadalmi változás előmozdítására is irányuljon. A politikai nevelés erősítése kulcsfontosságú szerepet játszik, mert formálja azokat a polgárokat, akik aktívan részt vesznek a demokratikus közösségben.

Összegezve elmondható, hogy az „Állami Parlament iskolát állít” kezdeményezés nemcsak a fiatalok politikai érdekeit célozza meg, hanem egy élénk demokratikus kultúra alapjait is megalapozza. Akár az órákon, akár az ilyen tevékenységek során – azok, akik tudják, mitől lehet az állam parlamentje, jobban felkészültek a felelősségvállalásra a jövőben. A kihívás továbbra is nagy, de az ehhez hasonló események azt mutatják, hogy sok fiatal van, akinek jó érzéke van a politikához.

Az akciónapokkal és a demokráciában a politikai nevelés céljaival kapcsolatos további információkért látogasson el az Állami Parlament weboldalára. Tagesschau és bpb.de.