Günter Wallraff: 40 év a mélyben – vessen egy pillantást a sérelmekre!

Günter Wallraff: 40 év a mélyben – vessen egy pillantást a sérelmekre!

1985. október 21-én megjelent egy könyv, amely ma is sok ember szívében visszhangzik: Günter Wallraff „All the Way Down”. Több mint ötmillió eladott német példányával ez a mű a legsikeresebb non-fiction könyv Németországban, és már régóta nemzetközi figyelmet keltett, hiszen 38 nyelvre fordították le, és olyan országokban is megállta a helyét, ahol nincs jelentős munkaerő-migráció. Wallraff, aki jelenleg 83 éves, és Köln-Ehrenfeldben él, kritikus és gyakran kockázatos jelentéseiben az elmúlt évtizedek egyértelmű társadalmi igazságtalanságára hívta fel a figyelmet.

Leghíresebb csínytevése az a titkos kutatás volt, amelyben Ali Sigirlioğlu török ​​migránsnak adta ki magát. Wallraff két éven keresztül végezte ezt a kísérletet, miközben kontaktlencsékkel és parókával megváltoztatta megjelenését, és sztereotip akcentust vett fel. Anélkül, hogy finomkodna a szavain, dokumentálta a migránsok diszkriminációját és kizsákmányolását a legkülönbözőbb munkakörökben, a Thyssen acélgyárában végzett munkától kezdve a McDonald's-i munkáig. Ezek a tapasztalatok nemcsak megdöbbentőek, hanem rávilágítanak a rossz munkajoggal kapcsolatos emberi költségekre is.

Bátor pillantás a homlokzat mögé

Wallraff könyvében nemcsak nyíltan bemutatta a török ​​munkásként átélt fizikai és pszichológiai stresszt, hanem felhívta a figyelmet a katasztrofális munkakörülményekre is. A védőfelszerelések hiánya, az alacsony bérek és a társadalmi nyomás miatt a migránsokat gyakran „elhasználható eszközként” kezelték. Tapasztalatai a korabeli társadalmi problémák gyökereit érintették, és régóta olyan kezdeményezések megalapításához vezettek, mint a „Külföldi Szolidaritás” a Németországba újonnan érkezők támogatására. Ezek a határokon átnyúló kérdések ma aktuálisabbak, mint valaha, különösen a mai kelet-európai és afrikai migráns munkavállalók összefüggésében, akiknek hasonló bizonytalan körülmények között kell dolgozniuk.

Wallraff maga sosem féltette a saját fejét. Könyörtelen kutatásai miatt halálos fenyegetést kapott. A Berliner Zeitungnak adott interjújában elmondta, hogy úgy érzi, egy igazságtalan társadalom része, amely gyakran figyelmen kívül hagyja a marginalizáltakat. „A szakadékok már a Korona előtt is áthidalhatatlanok voltak” – mondja Wallraff, aki szintén kritikusan megkérdőjelezi a politikai intézmények és az emberek szükségletei közötti szakadékot. Véleménye szerint a koronajárvány csak tovább erősítette ezt a megosztottságot.

Emlékek és az igazságtalanságok jobb kezelése

Günter Wallraff mindig is értette, hogyan kell kiállni a társadalom leggyengébbjeiért, és elmondani a történeteiket. Tíz évvel a „The Bottom” megjelenése után elkezdtek javulni a munkakörülmények, beleértve a pormaszkok és védősisakok bevezetését. Arra a kérdésre, hogy hogyan látja a társadalmi változásokat, világossá teszi, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek kezeléséig még hosszú utat kell megtenni. „Meg kell őriznünk a pozitív eredményeket, ugyanakkor nem szabad szem elől tévesztenünk az előttünk álló kihívásokat” – magyarázza.

Wallraff fáradhatatlan elkötelezettsége az igazságszolgáltatás és az emberi jogok mellett nem merül feledésbe, és munkáit az egész világon olvassák, még olyan országokban is, ahol még nem járt. Az „All the Way Down” szemléletesen mutatja be a munkaerő-vándorlás árnyoldalait, és még ma sem hagy érintetlenül minket. Elkötelezettsége nemcsak a múltba nyújt bepillantást, hanem arra is ösztönöz bennünket, hogy aktívan foglalkozzunk a jelenlegi sérelmekkel és követeljük a változást.