Merz: Dobd túl a társadalmi félelmeket – Új irány Németország számára!

Merz: Dobd túl a társadalmi félelmeket – Új irány Németország számára!

Friedrich Merz kancellár és a CDU elnöke a Kölnben a Mittelstands-Union (MIT) előtt tartott élénk beszédében kommentálta a jelenlegi politikai helyzetet és a jóléti államban szükséges reformokat. Merz felszólította az unió tagjait, hogy mutassanak kevesebb „fegyverkezést”, és hangsúlyozta, hogy a pohár félig tele volt, nem pedig félig üres. Bár egyes párttagok ezt az optimista álláspontot képviselik, az MIT-n belül minden bizonnyal aggodalomra ad okot, különösen a jóléti állam reformjainak lassú előrehaladása tekintetében, mint például az állampolgári juttatás. Merz beszédének tapsa ellenére megjegyezték, hogy egyes tagok több egyértelműséget és gyorsabb cselekvést vártak, mint Bild.de jelentések.

Merz beszédében kitért a jóléti állam pénzügyi kihívásaira is. Kifejtette, hogy szükség van az 1 billió eurós adósságra, amelyet a védelemre és az infrastruktúra korszerűsítésére fordítanának. A prioritások meghatározását azzal védte, hogy a következő 15 évben pótolni kell az elmaradt beruházásokat, különösen a vasúti szektorban. Hol tartunk valójában a német jóléti állam pénzügyi életképességéről szóló vitában? Merz szinte feltette volna a kérdést: „Jobb lenne a helyzet az AfD-vel?” Ez a kritikai reflexió azonban nem volt beszédének egyetlen témája.

Reform szükséges a polgárok pénzében

Egyre erősödik a belső kritika Merznek a jóléti állam pénzügyi életképességével kapcsolatos kijelentéseivel kapcsolatban. Dennis Radtke, a Kereszténydemokrata Munkásszövetség (CDA) elnöke "riasztónak" minősítette a kancellár szavait. Hangsúlyozta, hogy a jóléti állam bruttó hazai termékből való részesedése évtizedek óta változatlan, és arra figyelmeztetett, hogy a reformoktól való félelem eltántoríthatja az embereket életminőségük javításától. Ez azt a pillanatot tükrözi, amikor az Unió nem csak a reformokkal törődik, hanem a mögöttük álló emberekkel is.”);

A tervezett „reformok őszének” részeként az állampolgárok pénzét reformálják meg, mintegy ötmilliárd euró megtakarítást célozva. Thorsten Frei kancelláriaminiszter hangsúlyozza, hogy a szándék az, hogy több állampolgári segélyben részesülőt munkába álljanak. A megtakarításokat kiadási korlátok és egyértelmű teljesítményösztönzők révén kell megvalósítani. Továbbra is kérdés, hogyan tartható fenn az érintettek támogatásának minősége, mert a Tagesschau.de jelentése tavaly meghaladta a tizenegymilliárd eurót az állampolgári segélyben részesülők szállásköltsége.

További alapvető reformok zajlanak a német egészségügyi rendszerben, míg a CSU regionális csoportvezetője, Alexander Hoffmann a szociális rendszerbe való migráció magasabb akadályait szorgalmazza. Bärbel Bas szövetségi munkaügyi miniszter ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy szigorúbb lépéseket kell tenni a migránsok körében elkövetett jóléti csalások ellen. Ezek a megbeszélések akkor zajlanak, amikor Németország a bruttó hazai termék több mint 31%-át költi szociális szolgáltatásokra 2024-ben, és rávilágít a cselekvési kényszerre, amely mindennél előbbre való a növekvő munkanélküliséggel és a gyengülő gazdasággal szemben. Deutschlandfunk.de dokumentálva.

Kritika és támogatás

Míg Merz megítélései és az állampolgári juttatások megreformálására irányuló tervei vegyes reakciókat váltottak ki, meg kell jegyezni, hogy a jóléti állam reformjának irányáról nem csak az Unión belül folyik a megbeszélés. Az SPD hangsúlyozza a jóléti állam fontosságát, és ellentmond az elmúlt hetekben megnövekedett megszorítási igényeknek. A koalíciós megállapodás még az állampolgári juttatások rendszerének átalakítását is előírja annak érdekében, hogy a jövőbeni reformok egyértelműbben szabályozzák az ellátásban részesülők jogait és kötelezettségeit, a munkaügyi központoknak pedig jól fel kell készülniük a munkába állás megerősítésére.

Összességében élénk vita folyik a jóléti állam jövőjéről Kölnben és a város határain túl. Az elkövetkező hónapok döntő jelentőségűek lesznek az említett kihívások leküzdésében és a helyes döntések meghozatalában – mind az Unió tagjai, mind a szociális ellátásokra támaszkodó polgárok számára. A bizonytalan időkben továbbra is felmerül a kérdés: hol találjuk meg az egyensúlyt a szükséges megtakarítások és a társadalmi felelősségvállalás között?