Éheznek a kölni állatkertben: Az élelmiszerköltségek az egekbe szöknek!

Éheznek a kölni állatkertben: Az élelmiszerköltségek az egekbe szöknek!

Az elmúlt néhány év neki szólt Kölni Állatkert kihívásokkal teli utazás az állattenyésztés és a pénzügyek hullámvölgyein. Az 1858-ban született és 1860. július 22-én megnyílt állatkert – 20 hektáron – a gazdag látogatók helyéből modern természetvédelmi központtá fejlődött.

Az állattenyésztés és a pénzügyi nyomás jelenleg a figyelem középpontjában áll. Ahogy a Kölni Városi Közlöny beszámolt arról, hogy a takarmányköltségek csillagászatilag megemelkedtek: az első világháború előtti 83 000 birodalmi márkáról hihetetlen évi 3 797 128 009 412 000 birodalmi márkára. Ennek a hatalmas pénzleértékelődésnek közvetlen következményei vannak, és még adományokat is kérnek, hogy megakadályozzák az állatkerti állatok éhenhalását.

Háborús évek és következményeik

Az első világháború miatt az állatkert állatállománya a háború előttinek csak a negyedére zsugorodott. A széna, a gabona és a magvak hiánya számos állat súlyos alultápláltságához és éhezéséhez vezetett. Az utolsó csimpánz és az utolsó oroszlánfóka tragikus példája ennek. Bár a háború utolsó évében 208 állat születése volt látható, főleg tengerimalacok és fehér egerek, a gazdasági nyomás a háború után is magas maradt.

A háború utáni gazdasági válság nemcsak a takarmányárakra hatott, hanem az állattenyésztés és a személyi állomány költségeinek növekedését is magával hozta. Ez a helyzet még ahhoz is vezetett, hogy más állatkerteket, például a berlini állatkertet ideiglenesen be kellett zárni. Az állatkert igazgatója, Ludwig Wunderlich úgy reagált a válságra, hogy állatokat vásárolt a bezárt Breslau Állatkertből, és fokozatosan újjáépítette a kölni populációt. 1924-re az állatállomány stabilizálódott. 40 év szolgálat után Wunderlich 1928-ban nyugdíjba vonult, és Friedrich Hülsecorne vette át az állatkert irányítását.

Állatkert átalakulóban

Az új vezetéssel friss ötletek születtek: a fókusz az állatkert népszerűsítésének és az állattenyésztés fejlesztésének víziója volt. A tervezett változtatások között szerepelt a repülési ketrecek és a nagyobb kapuk összevonása, hogy nagyobb mozgásszabadságot biztosítsanak az állatok számára. Ezen túlmenően a látogatóknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy még változatosabb élményeket szerezzenek a sportolásra és a pónilovaglásra kijelölt területen.

Ez a változás az állatkert hosszú történetének része. Számos történelmi épület található, köztük az 1874-ben megnyílt elefántház, valamint a mór építészeti stílusban készült zsiráf-antilopház, amely 1863-ban nyitotta meg kapuit. Különösen az elmúlt néhány évtizedben az állatkert számos modern projektet indított el, mint például az akvárium 1968-tól 1971-ig, vagy a waselephant park. 2004.

A jelenlegi kihívások és sikerek

Az elmúlt években azonban az állatkert olyan kihívásokkal is szembesült, mint például a tűzeset az esőerdei házban 2022-ben, és a madárinfluenza miatti bezárás 2024 februárjában. Ennek ellenére az állatkert jelentős sikereket ért el, különösen az elefántok és más állatfajok tenyésztésében.

Ma a kölni állatkert, Theo Pagel és Christopher Landsberg irányításával évente több mint egymillió látogatót vonz. A természetvédelem iránti elkötelezettség továbbra is erős, a projektek jóval túlnyúlnak a város határain, például Zambiában, Peruban és Vietnamban.

Akár a jelenlegi kihívások ellenére, akár lenyűgöző történelme ellenére: a Kölni Állatkert a változás helyszíne, amely mindig arra törekszik, hogy megtalálja az egyensúlyt az állatokkal való gondozás és a pénzügyi valóság között.