Több százan a kölni háborúellenes felvonuláson: erőszak a rendőrök és a tüntetők között!

Több százan a kölni háborúellenes felvonuláson: erőszak a rendőrök és a tüntetők között!

Több száz ember gyűlt össze Köln belvárosában 2025. szeptember 1-jén egy lenyűgöző háborúellenes felvonulásra. Az eseményt a „Rheinmetall disarmen” szövetség szervezte, amely egyértelmű követeléseket fogalmazott meg, többek között Németország demilitarizálására irányuló kezdeményezést és a hadkötelezettség elleni tiltakozást. A Borkener Zeitung szerint a demonstrálók elgondolkodtató szlogenekkel vonultak fel, mint például, hogy a ti zászlajukon nem fogunk meghalni. háborúk” és „Nem a hadkötelezettségre”.

A tüntetés elején a hangulat békés maradt. A nap folyamán azonban heves összecsapások zajlottak a rendőrség és a demonstrálók között az esemény szélén. A rendőrség szóvivője szerint Tagesschau szerint a tüntetők rendőröket támadtak meg, ami végül a tüntetés megszakítására vonatkozó döntéshez vezetett. este. A rendőrök gázt és botokat használtak a helyzet ellenőrzésére.

Konfliktusok és sérülések

A bejelentett sérülések mindkét oldalon jelentősek voltak: a tüntetők 40-60 olyan sérültről számoltak be, akik nem kaphattak orvosi ellátást, míg a rendőrség 13 sérültet rögzített, akik közül hárman már nem voltak alkalmasak a szolgálatra. Ezenkívül körülbelül 150 demonstráló megsérült. A rendőrség szóvivője ugyanakkor rámutatott, hogy pontosabb adatok még nem ismertek a demonstrálók sérültjeinek számáról.

A rendőrség tájékoztatása szerint mintegy 1600 mentőszolgálatot mozgósítottak a rendezvény biztosítására. A nap folyamán két embert őrizetbe vettek, amikor a rendőrök a földre löktek, miközben megpróbáltak megállítani. A rendőrök veszélyes anyagokat, például denaturált alkoholt és gázpalackokat is találtak egy kísérőjárműben.

A németországi tüntetések kontextusa

A kölni események is annak a hátterében zajlanak, hogy Németországban egyre nagyobb nyomás nehezedik a gyülekezési szabadságra. Az Amnesty International szerint a gyülekezési szabadságot korlátozzák az elnyomó törvények és a rendőri erőszak. Paula Zimmermann, a gyülekezési szabadság szakértője aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a tüntetések egyre inkább a közbiztonságot fenyegetik, mintsem emberi jogok.

A kölni tüntetők követelései tehát egy szélesebb körű mozgalmat tükröznek, amely a németországi militarizálás és újrafelfegyverzés ellen irányul. Az ehhez a felvonuláshoz hasonló tiltakozások sok polgár eltökéltségét mutatják, hogy felemeljék szavukat a háború és az igazságtalanság ellen, még akkor is, amikor az ilyen összejöveteleket egyre inkább kriminalizálják.

A kölni háborúellenes felvonulás a háborúval és a militarizációval szembeni töretlen ellenállás további kifejezése. Továbbra is várni kell, hogy az ilyen tiltakozásokra adott társadalmi és politikai reakciók hogyan alakulnak, és hogy a demonstrálók aggodalmait komolyan veszik-e.