Fegyverkezési fellendülés: A Deutz AG megragadja a lehetőséget a válsággazdaságban

Fegyverkezési fellendülés: A Deutz AG megragadja a lehetőséget a válsággazdaságban

Köln gazdaságában hullámokat ver a fegyverkezési boom, miközben a hagyományos ipar kihívásokkal küszködik. Ennek különösen érdekes példája a Deutz AG, a világ legrégebbi motorgyártója, amely több mint 160 éve gyárt motorokat traktorokhoz, kombájnokhoz és építőipari gépekhez. Sebastian C. Schulte, aki 2022. február 13-a óta dolgozik a vezérigazgatói poszton, nem sokkal hivatalba lépése után megváltoztatta a cég irányát, amikor tizenegy nappal később az Ukrajna elleni orosz támadás megváltoztatta Európa biztonsági helyzetét. Ezzel összefüggésben a Tagesschau arról számol be, hogy a NATO-országok úgy döntöttek, hogy bruttó hazai termékük 3,5%-át védelmi kiadásokra fordítják, ami nagy lehetőségeket jelent a Deutzhoz hasonló vállalatok számára.

A fegyverpiac jó lehetőségeket lát a Deutz számára. A Schulte azt tervezi, hogy a vállalat részesedését a védelmi szektorban kevesebbről 2%-ról 5-re 10%-ra növeli. A katonai alkalmazásokhoz használt motorok speciális adaptációkat igényelnek, hogy alkalmasak legyenek a kerozin használatára. Alexander Haas fejlesztőmérnök már dolgozik egy tarack motormodelljének optimalizálásán. Eleinte ez nehéz lépés volt egyes alkalmazottak számára, de a szkepticizmus alábbhagyott, mivel a védelmi üzletág nem csak új megrendeléseket biztosít, hanem munkahelyeket is stabilizál.

A védelmi kiadások és kihívásai

A finanszírozás továbbra is a német védelmi politika központi eleme. A 2025. februári új választások után a szövetségi kormánynak hasonló kihívásokkal kell szembenéznie, mint elődei. Németország már régóta nem fogadta el a NATO azon célját, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 2 százalékára emelje, 2024-ben 2,1 százalékra, ami alatta marad a 2,7 százalékos NATO-átlagnak. Az ukrajnai konfliktusra válaszul 100 milliárd euró értékű speciális alapot hoztak létre. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy konkrét ellenfinanszírozási intézkedések nélkül 2028-ra 21,5 milliárd eurós finanszírozási hiány fenyeget, még a 2 százalékos cél teljesülése esetén is – írja az IWD.

A védelmi kiadásokról szóló vitát az ukrajnai konfliktus újra fellángolta. A Kieli Intézet szerint a kiadások növelése a GDP 2 százalékáról 3,5 százalékra évente körülbelül 300 milliárd euróba kerülhet. Ez azonban további magángazdasági tevékenységet is ösztönözhet, és így pozitív impulzusokat jelenthet az egész gazdaság számára. Különösen a védelmi felszerelések következő generációjának fejlesztése teszi szükségessé az európai kutatási és fejlesztési politika átrendezését.

Gazdasági alternatívák és globális összehasonlítások

Míg a fegyverkezési boom inspirál néhány vállalatot, az általános gazdasági hatás kérdése továbbra is fennáll. Klaus-Heiner Röhl, a Német Gazdasági Intézet munkatársa úgy látja, hogy a fegyverkezési boomban rejlő lehetőségek korlátozottak. Az erősödő fegyveripar ellenére az autóipar körülbelül tízszer nagyobb, és a Mannheimi Egyetem tudósai hangsúlyozzák, hogy az oktatásba vagy az infrastruktúrába történő befektetéseknek gazdaságilag fenntarthatóbb hatásai lehetnek.

Izgalmas kép rajzolódik ki, ha összehasonlítjuk a jelenlegi németországi helyzetet az USA védelmi kiadásaival, amely gazdasági teljesítményének csaknem 3,4 százalékát költi védelemre. Mark Rutte, a NATO főtitkára emlékeztetett arra, hogy Európa több mint 3 százalékot költött a hidegháború idején. A jelenlegi fegyverkezési boom és a szakértők által jósolt pénzügyi rés párosulva Európa védelmi képessége foroghat kockán, ha nem tesznek kellő időben intézkedéseket.

Úgy tűnik, hogy néhány vállalat, mint például a Deutz, megőrizte jó kezét a fegyverüzletben, miközben a politikusok azzal a kihívással néznek szembe, hogy meghatározzák a jövőbeli biztonság irányát. A kérdés továbbra is az, hogy ezek a fejlesztések hogyan lesznek tartós hatással a németországi gazdaságra, különösen egy olyan városban, mint Köln. Alig várjuk, hogy láthassuk a következő lépéseket!