Suche
Mein Konto
Riasztó adatok Kölnben: a háztartások 24%-a él szegénységben!
Köln a hajléktalanság ellen küzd: a növekedés, a politikai intézkedések és a „lakás az első” megközelítés a fókuszban.
Riasztó adatok Kölnben: a háztartások 24%-a él szegénységben!
Kölnben a szegénység árnyéka egyre tovább terjedni látszik. A kölni baloldal legutóbbi jelentése szerint a székesegyházi város háztartásainak 24 százaléka él szegénységben – ez a szám az elmúlt években folyamatosan romlott. EXPRESS.de különböző kölni feleket kérdezett a hajléktalanságról és a koldulásról. Míg a CDU, az SPD, az FDP és a Zöldek képviselői már állást foglaltak, most a baloldal is felszólal, és egy gyorsan növekvő problémára, a hajléktalanságra figyelmeztet.
A kölni hajléktalanok növekvő számának fő oka a szűk lakáspiac. A kölni városi tanács által a hajléktalanság elleni küzdelemről elfogadott koncepció ellenére pénzügyi források hiányoznak. A baloldal sürgősen több önkormányzati lakásépítést sürget a megfizethető életterek megteremtése érdekében. „Ha fennáll a hajléktalanság veszélye, a lakásokat el kell kobozni, ha nincs alternatív lakás” – áll a közleményben. Különösen figyelemre méltó az úgynevezett „Housing First Model” keretében alkalmazott megközelítés.
Tető a fejed felett: Az első a lakhatás koncepció
A „Housing First” elve előírja, hogy a hajléktalanok állandó lakhatást kapnak teljes joggal és felelősséggel. Ez lehetővé teszi számukra, hogy stabilizálják élethelyzetüket, és megtapasztalják az önrendelkezést. A koncepciót először 1992-ben indította el Manhattanben a Pathways Housing szervezet, és mára a hajléktalanság elleni küzdelem fontos modelljévé nőtte ki magát Európában. További lépés ebbe az irányba a 2021-es Lisszaboni Nyilatkozat, amelynek célja a hajléktalanság 2030-ig történő felszámolása az EU-ban. ND Áram kifejti, hogy a Housing First nemcsak a lakhatást tekinti alapvető jognak, hanem a megelőzésre és a hosszú távú megoldásokra is összpontosít.
Németországban 2024-ben a hajléktalanok száma meghaladta az ijesztő, több mint 532 000-et, amelyből körülbelül 47 300-an éltek az utcán. Az otthon elvesztésének számos oka lehet, a bérleti díj hátralék a legfontosabb. A nagyvárosokban a bérleti díjak is folyamatosan emelkednek, és óriási terhet rónak a háztartásokra. 2023-ra a rendelkezésre álló jövedelem negyedét már lakhatási költségekre fordítják, aminek pusztító hatásai lesznek, különösen a szegénység által veszélyeztetett háztartásokban. Statista jelentése szerint a szociális lakások száma csaknem felére csökkent 2006 óta.
Társadalmi kihívások és igények
Nem minden hajléktalan egyben hajléktalan; sokan nem megfelelő szálláson vagy rokonoknál élnek, ami a rejtett hajléktalanság egy formája. A hajléktalanok több mint egyharmada átélt már erőszakot, és sokan szenvednek egészségügyi problémáktól, különösen függőségektől. A társadalom kétféleképpen reagál ezekre a kihívásokra: míg egyesek segítséget nyújtanak, a belvárosokban is kérnek koldulási tilalmat.
A riasztó fejleményekre tekintettel a baloldal azt kéri, hogy a munkaerőpiachoz való hozzáférés és a méltányos bérek kulcsfontosságúak legyenek a szegénység elleni küzdelemben. Csak így lehet megtörni a szegénység spirálját. A jelenlegi helyzet egyértelművé teszi, hogy most minden eddiginél jobban eljött az ideje, hogy komolyan fektessenek be megfizethető lakhatásba és a szükséges szociális projektekbe.